| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

A repertóriumról

Összeállította: Csikai Valéria
A repertórium a következő részekből áll:

1. Szerzői betűrendes rész
2. Szerzői névmutató
3. Tárgyszóindex

A repertórium szerkezete: szerző, cím, (ha van, alcím is) évfolyam, szám (zárójelben év és hónap), lapszám. A bibliográfiai leírást esetenként [ ] zárójelben néhány szavas annotáció követi, amely vagy a közlemény tartalmára, vagy annak megjelenési körülményeire vonatkozik. A "Jegyzetek" rovatcímet "J" rövidítéssel jelöltük.

A szerzők alfabetikus sorrendben követik egymást. Ehhez a folyóiratban megjelent művek címei csatlakoznak. A szerzőség minősége: - írta, - közli, - ismerteti, - összeállította, külön említést nyer - tételek elején [ ] zárójelben szerepel. E kategóriákon belül a közlemények a megjelenés időrendjében követik egymást. Ha egy szerző írásához a folyóiratban hozzászólás, kiegészítés, vagy vitacikk kapcsolódott, az a szóbanforgó közlemény után kap helyet.

A folyóiratban szereplő szerzői szignók és álnevek feloldása a lehetőség szerint megtörtént. Ahol a szerző kilétét nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani, ott a szignó illetve az álnév került az alfabetikus rendbe. Társszerzős közlemények esetén minden egyes szerzőnél szerepel a megjelenés, a társszerzőket is feltüntetve.

Tárgyszóindex

A tárgyszavak kiválasztásánál a  t a r t a l o m  volt a legfontosabb szempont. A közlemények címe - főként tudományos jellegű írásoknál - a tartalomra is utal. Ilyenkor a címben szereplő releváns szó tárgyszóként jelenik meg az indexben. Ez a módszer azonban nem volt alkalmazható a szépirodalmi művek esetében, hasonlóképp a szaktudományi jellegű tanulmányok egy részénél. Ezért a közlemény tartalmára utaló tárgyszót választottuk, irodalmi műveknél, kritikáknál viszont az alkotások műfaját (líra, novella, dráma, stb.) soroltuk tárgyszóindexbe.

A tartalom mellett szükségesnek mutatkozott a földrajzi nevek tárgyszóként való megjelenítése is. A tárgyszóindexbe felvett földrajzi nevek nyelvészeti, régészeti, helytörténeti, illetve művelődéstörténeti vonatkozásban kerültek felsorolásra.

A folyóiratban szereplő testületekről, intézményekről szóló tanulmányok, ismertetések szükségessé tették a testületek és intézmények tárgyszavakkénti kezelését. Ugyanígy jártunk el a folyóiratszámok ismertetésénél, amikor a folyóirat címét tekintettük tárgyszónak. Az indexbe minden esetben a testületek teljes neve került.

A közlemények egyrésze olyan személyiségekkel foglalkozik, akik szépírói, történelmi, művelődéstörténeti, tudománytörténeti szempontból jelentősek. A tárgyszóindexben ezen személyiségek neve a betűrendben megtalálható. A régi időkből sok olyan név is előkerült, amely nem közismert, ezért a szóbokrokban a perszonális tárgyszavak is helyet kaptak. A tárgyszóindexben minden esetben közöljük a születési és halálozási évet, szükség esetén a személyiség kilétét.

A fentebbi tárgyszótípusok a közlemény tartalmának jelölésére szolgáltak. A megjelenések formája felőli közelítés formai tárgyszavak indexbe sorolását is szükségessé tette

Az ismertetések teljes bibliográfiai leírása a szerzői betűrendes részben az ismertetést közlő szerző neve (születési és halálozási éve), a tárgyszóindexben pedig az ismertetett mű szerzője, valamint tartalma szerint került besorolásra. A szerzők tárgyszóindexben való megjelenése jelzi, hogy a folyóirat mely honi és külföldi szerzők munkásságát kísérte figyelemmel.

Az ismertetett munkák könyvészeti leírása a folyóiratban sok esetben hiányos. Egységesítés céljából kiegészítéseket eszközöltünk a címleírás pontossá, illetve teljessé tételéért. Esetenként, ha a magyarországi könyvtárakban a mű, vagy folyóirat nem volt megtalálható, erre nem került sor. A repertóriumban a kiegészítések jelölésétől eltekintettünk.